Egy egész forgatókönyvet álmodtam, de komolyan.

1956. október 23.-a Lovag utca. Az oroszok ellepték a házat ahol nagymamámék laknak, mindenki keres menedéket mert a lakásokat átnézik, de az emberek még ott tartózkodnak. Én egy gyors csókot nyomok a szomszéd fiú szájára és már rohanok is arra gondolva, hogy nem tudom, mikor láthatom újra. A lakásokból az embereket kirángatták és az utcára kényszerítették őket. Én valamilyen módon el tudtam bújni itt-ott, de sehol nem tudtam hosszabb időt maradni. Sokan kocsikon rejtőztek el. Már sötétedett, amikor elkaptak pár társammal együtt. Kezünket hátra feszítették és puskákat használtak közvetlen a fülünk mellett. Fél fülemre megsüketültem ezért elengedtek, mert az volt a céljuk hogy valamiben megcsonkítsanak minket....és felébredtem.