Valószínű, hogy már mindenki átélte azt az érzést vagy helyzetet ahol nem tudja, mi legyen. Akár szerelemről akár munkáról akár a saját boldogságunkról legyen is szó nehéz dönteni. De vannak ezek a bölcs szólások, idézetek, novellák amik végülis rávilágítanak mindenre: "Az idő begyógyítja sebeinket", az idő egy olyan megfoghatatlan csoda és mégse örülünk neki mindig mert nem akarjuk hogy teljen az idő amikor: felhőtlenül játszunk és élvezzük a gyerekkort, egy beszélgetés ami új utakra visz, egy sakkparti amin te állsz nyerésre, a felejthetetlen percek amik talán soha nem jönnek vissza és még annyi pillanat, perc, hónap, év, évszázad amit nem szeretnénk hogy elmúljon vagy pont hogy azt szeretnénk ha felejtésbe merülne ez mindig ember választja. Van, hogy ott hagynál mindet az ismeretlennél, mert azt hiszed az jobb lesz végülis lehet, de a lehet kevés. Amit nem szeretsz, azt ne csináld! és ne azt várd majd, hogy idővel jobb lesz. Valamit magyarázhatsz ezzel, de ez nem minden esetben igaz. Elfelejteni nagyon senkit nem tud, az ember inkább csak emlék marad, de végig kíséri az egész életedet az a döntés vagy éppen egy szerelem vagy csak a kutyád halála mindenki / minden mélyen beivódik az ember lelkébe ez olykor rettenetes és szívcsavaró, de idővel minden jobb lesz. Csak bízzunk magunkba, hogy képesek leszünk rá.
“Az erőfeszítés csak akkor nyeri el méltó jutalmát, ha ez ember semmiképp sem adja fel.” (Napoleon Hill)
“Az olyan helyekre vezető utakat, ahová érdemes eljutni, nem lehet lerövidíteni.” (Helen Keller)
