Mit ér a szerelem, ha nincs, aki szeressen,
Nincs, aki boldogan karomban lehessen,
Mit ér egy szép nap, mit ér egy pillanat,
Ha nincs, aki örökre a szívemben marad.
Mit érnek a képek, melyben nincsenek színek,
Mennyit ér egy nóta, ha nincsen benne ének.
Mit érnek a versek, rímek, szavak nélkül,
Szerelmes dallamok, csengő hangok nélkül.
Mit érhet a világ, ha nem kell fel a nap,
Egy csillagtalan éjszaka, mely sötétséget ad,
Mit ér a kezem, ha nem foghatná kezed,
Csillogó szemed, ha nem mondja, hogy szeret.
Mennyit ér a vágy, ami nem miattam éget,
Egy szenvedélyes csók, ha ezt nem éntőlem kéred,
Mit érne a reggel, ha nem mellettem ébredsz,
Egy mámorító éjszaka, miben örökre eltévedsz.
Mit ér a múlt, ha fájdalmat érzek,
Ha eszembe jut, már száz sebből vérzek,
Mit ér a szemem, ha nem téged láthat,
Mit ér a gondolat, ha nem feléd szállhat.
Mit ér az öröm, mond, mit ér a bánat,
Mit ér a mosoly, ha nem festi szádat.
Mit érnek a bókok, ha nem hoznak csókot,
Mit ér a lelkem, ha nem hagyott foltot.
Mit ér a rózsa, ha magának termett,
Hiába tündököl, csak magányra lelhet.
Mit ér az élet, ha egyedül éled,
Mit ér a szívem, ha nem szeret téged.
